2225 Üllő, Pesti út 209. +36 29 / 320-264

Építőanyag gyártók

Gyakori keresések

Leier Kaiserstein rézsűkő Rezsuko barabás térkő Semmelrock Asti Colori blokklépcső rézsű Creaton balance Háló Semmelrock Bradstone Mountain Block kerítésrendszer Barabás Villány Kombi térkő Tondach Kékes ívesvágású tetőcserép Leier Leiertherm 38 N+F tégla Semmelrock Perla Kombi térkő Baumit Nanopor Top öntisztuló vékonyvakolat Leier Leiertherm 45 N+F tégla SEMMELROCK ASTI COLORI Nativa Semmelrock Sven paliszád Tondach Inspira tetőcserép Semmelrock Flori támfalelem Asti il lungo hullam terko Steinfix térburkolat rögzítő Térkő kagyló Frühwald Toscana térkő Leier Verde gyeprács Barabás gyephézagos térkő Bakonytherm 10/50 N+F válaszfaltégla Barabás Badacsony térkő Kerítéskő

Tartós rezsicsökkentés a Hazai Hatékonyság programmal

Hogy mi is valójában ez a program, arról a kidolgozók által készített összefoglaló tanúskodik. „Az energiahatékonyság a magyar gazdaság eddig kevéssé kihasznált versenyképességi lehetősége, hisz rengeteg olyan gazdaságos beruházás végezhető el ezen a téren, ami ma a tőkehiány miatt nem valósul meg.

Házaink az utcát fűtik, a gépeink falják az áramot, és az iskolákat sokszor nehéz kifűteni. Ha jutna pénz ezekre a beruházásokra, nemcsak a rezsi csökkenne, de kisebb lenne a gázimport is, és új munkahelyek jöhetnének létre, új növekedés bontakozhatna ki. Az energiahatékonyság tehát környezetvédelmi kérdés mellett versenyképességi kérdés is.
A 2014-2020-as uniós támogatási források történelmi lehetőséget adnak a magyar Kormánynak arra, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, és - adóforintok felhasználása nélkül - egy csapásra megteremtse a lakossági, vállalati és középületi energiahatékonysági beruházások pénzügyi alapjait: létrehozzon egy olyan meg-oldást, amely minden jó beruházáshoz ad állami segítségét, és önrész nélküli hitelt. Ez hatékonyan egészíti ki a rezsicsökkentési programot, amely a háztartásoknak hosszú távon is alacsonyabb energia kiadásokat jelent, továbbá amely a vállalkozások számára mind a kül-, mind a belpiacok felé egyszerre nyújt versenyképességi előnyöket.
A Hazai Hatékonyság főbb elemei: a KEHOP, a GINOP, a TOP és a VEKOP kereteiből a kormányzat döntése nyomán jusson évi 60 Mrd Ft uniós forrás az épületek energiahatékonyságára. Ez a teljes uniós finanszírozási keretnek mindössze a 6%-a. Ez a forrás megháromszorozódik banki források bevonása révén és így éven-te 180 Mrd Ft állna rendelkezésre az épületek energiahatékonysági beruházásaira.
Ez a forrás a lakosság, a KKV-k és az önkormányzatok, költségvetési intézmények épületenergia-hatékonysági beruházásait finanszírozza.
A beruházások a Hazai Hatékonysági Alap finanszírozásán keresztül valósulnának meg, amely hosszú évekre kiszámítható modellben és ütemezéssel biztosítana forrásokat: kisebb vissza nem térítendő támogatások mellett önrész nélküli hiteleket, és a projekt előkészítést is segítené.

A Hazai Hatékonyság várható eredményei hazánk energiahatékonysága terén

Évente felújítanánk 40 ezer lakást (a lakásállomány 1%-a és kb. 100 000 ember otthona).
A kis- és középvállalatok beruházásaival évi 1-1,5 PJ primer-energiát takaríthatunk meg, amivel évi 3 Mrd Forinttal csökkenthetnénk a vállalatok rezsiköltségeit. A középületek összterületének évi mintegy 4%-a újulhatna meg.

A Hazai Hatékonyság nemzet-gazdasági hatásai

40 ezer új munkahely jönne létre, és maradna fenn az Alap fennállása alatt.
Évi 70 Mrd Ft költségvetési többlet-bevétel. Rezsicsökkenés: 2020-ra már éven-te közel 100 Mrd Ft-nyi energiaköltséget takarítana meg az ország. Az ország földgázimportja 4%-kal csökkenne. A Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalnál véleményezik a Hazai Hatékonyság javaslatcsomagban foglaltak megvalósíthatóságát. A program készítői abban bíznak, hogy a nemrégiben bemutatott Hazai Hatékonyság javaslatcsomag vitaindító munkaanyagként olyan további szak-mai és tárcaközi egyeztetések alapját képezi, amelynek nyomán 2014-től KKV-k, lakosság és közintézmények széles körei számára igénybe vehető finanszírozási mechanizmusok lesznek majd elérhetőek a 2014-2020 közötti uniós támogatási időszakban.

A program sorsát figyelemmel kísérjük, különösen a kormány rezsicsökkentési törekvéseinek fényében érdemes odafigyelni rá. Hiszen, mint a programban is olvasható, a magas rezsi részben a rossz energiahatékonyság következménye. Az energia-költségek a KSH adatai szerint az átlagos magyar háztartás kiadásainak 16%-át tették ki 2011-ben, azaz az átlag háztartás minden hatodik forintját energiára költi. Ez jelentős mértékben az energiaárak évtizedek óta tartó, az általánosnál erősebb inflációjának eredménye: 1990 óta az általános inflációnál két és félszer gyorsabban nőtt az energia ára. A Kormány 2013-ban elindított rezsi-csökkentő politikája ebben a viszonylatban a 2010 végi árarányokat állította vissza. Tartós rezsicsökkentés éppen ezért az energiahatékonyság növelésével érhető el. Ez célzott energiahatékonysági beruházásokkal, valamint a hazai lakásállomány felújításával jelentős uniós források bevonásával oldható meg hosszú távon a program kidolgozói szerint.

Bővebb információ: www.hazaihatekonysag.hu