Házaink az utcát fűtik, a gépeink falják az áramot, és az iskolákat sokszor nehéz kifűteni. Ha jutna pénz ezekre a beruházásokra, nemcsak a rezsi csökkenne, de kisebb lenne a gázimport is, és új munkahelyek jöhetnének létre, új növekedés bontakozhatna ki. Az energiahatékonyság tehát környezetvédelmi kérdés mellett versenyképességi kérdés is.
A 2014-2020-as uniós támogatási források történelmi lehetőséget adnak a magyar Kormánynak arra, hogy éljen ezzel a lehetőséggel, és - adóforintok felhasználása nélkül - egy csapásra megteremtse a lakossági, vállalati és középületi energiahatékonysági beruházások pénzügyi alapjait: létrehozzon egy olyan meg-oldást, amely minden jó beruházáshoz ad állami segítségét, és önrész nélküli hitelt. Ez hatékonyan egészíti ki a rezsicsökkentési programot, amely a háztartásoknak hosszú távon is alacsonyabb energia kiadásokat jelent, továbbá amely a vállalkozások számára mind a kül-, mind a belpiacok felé egyszerre nyújt versenyképességi előnyöket.
A Hazai Hatékonyság főbb elemei: a KEHOP, a GINOP, a TOP és a VEKOP kereteiből a kormányzat döntése nyomán jusson évi 60 Mrd Ft uniós forrás az épületek energiahatékonyságára. Ez a teljes uniós finanszírozási keretnek mindössze a 6%-a. Ez a forrás megháromszorozódik banki források bevonása révén és így éven-te 180 Mrd Ft állna rendelkezésre az épületek energiahatékonysági beruházásaira.
Ez a forrás a lakosság, a KKV-k és az önkormányzatok, költségvetési intézmények épületenergia-hatékonysági beruházásait finanszírozza.
A beruházások a Hazai Hatékonysági Alap finanszírozásán keresztül valósulnának meg, amely hosszú évekre kiszámítható modellben és ütemezéssel biztosítana forrásokat: kisebb vissza nem térítendő támogatások mellett önrész nélküli hiteleket, és a projekt előkészítést is segítené.
A Hazai Hatékonyság várható eredményei hazánk energiahatékonysága terén
Évente felújítanánk 40 ezer lakást (a lakásállomány 1%-a és kb. 100 000 ember otthona).
A kis- és középvállalatok beruházásaival évi 1-1,5 PJ primer-energiát takaríthatunk meg, amivel évi 3 Mrd Forinttal csökkenthetnénk a vállalatok rezsiköltségeit. A középületek összterületének évi mintegy 4%-a újulhatna meg.
A Hazai Hatékonyság nemzet-gazdasági hatásai
40 ezer új munkahely jönne létre, és maradna fenn az Alap fennállása alatt.
Évi 70 Mrd Ft költségvetési többlet-bevétel. Rezsicsökkenés: 2020-ra már éven-te közel 100 Mrd Ft-nyi energiaköltséget takarítana meg az ország. Az ország földgázimportja 4%-kal csökkenne. A Nemzetgazdasági Minisztérium felkérésére a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatalnál véleményezik a Hazai Hatékonyság javaslatcsomagban foglaltak megvalósíthatóságát. A program készítői abban bíznak, hogy a nemrégiben bemutatott Hazai Hatékonyság javaslatcsomag vitaindító munkaanyagként olyan további szak-mai és tárcaközi egyeztetések alapját képezi, amelynek nyomán 2014-től KKV-k, lakosság és közintézmények széles körei számára igénybe vehető finanszírozási mechanizmusok lesznek majd elérhetőek a 2014-2020 közötti uniós támogatási időszakban.
A program sorsát figyelemmel kísérjük, különösen a kormány rezsicsökkentési törekvéseinek fényében érdemes odafigyelni rá. Hiszen, mint a programban is olvasható, a magas rezsi részben a rossz energiahatékonyság következménye. Az energia-költségek a KSH adatai szerint az átlagos magyar háztartás kiadásainak 16%-át tették ki 2011-ben, azaz az átlag háztartás minden hatodik forintját energiára költi. Ez jelentős mértékben az energiaárak évtizedek óta tartó, az általánosnál erősebb inflációjának eredménye: 1990 óta az általános inflációnál két és félszer gyorsabban nőtt az energia ára. A Kormány 2013-ban elindított rezsi-csökkentő politikája ebben a viszonylatban a 2010 végi árarányokat állította vissza. Tartós rezsicsökkentés éppen ezért az energiahatékonyság növelésével érhető el. Ez célzott energiahatékonysági beruházásokkal, valamint a hazai lakásállomány felújításával jelentős uniós források bevonásával oldható meg hosszú távon a program kidolgozói szerint.
Bővebb információ: www.hazaihatekonysag.hu